A mítoszok világában történt egykoron, hogy Aphrodité istennő beleszeretett a csodálatos szépségű félistenbe, Adóniszba. Együtt vadászgattak mikor a háború istene, Árész, Aphrodité féltékeny kedvese egy vadkan képében rátámadt az ifjúra és halálra sebezte. Aphrodité azonnal szerelmese segítségére sietett, de fennakadt egy rózsabokron, s kiserkenő vére festette rózsaszínre az istenek jegét, a tiszta kvarcot. Így született a rózsakvarc, mely napjainkban is az egyik legjobban ismert és kedvelt drágakő.
Elnevezése a görög krystallos (jég) szóból, valamint szép áttetsző vagy átlátszatlan rózsaszínű színéből származik, mely színárnyalat a kristályszerkezetbe beépült titánnak és mangánnak köszönhető. Egyedi tulajdonsága továbbá az is, hogy tömött kvarcváltozat, a kristályt határoló sík lapok nélkül, s a többi kvarctól eltérően nem tellérekben kialakuló hidrotermikus kölcsönhatás során keletkezik, hanem pegmatitokban fejlődik, azoknak is a központi részén.Főbb lelőhelyei Brazíliában, Madagaszkáron, Indiában és az Egyesült Államokban vannak.
Az asszírok már Kr.e. 800-600-ban használták, később a görögök és a rómaiak is. Az ausztrál őslakosok varázslói szent vizet készítnek általa, melyet folyékony kvarcnak neveznek, s ez az elixír igazi csodaszernek számít, mely többek között mindenféle mérgezés ellen jó. Egyiptomi sírokban rózsakvarcból készült maszkokat találtak, mely arra utal, hogy már az ókori Egyiptomban is hittek abban, mint ahogy a rómaiak is, hogy ez a kristály segít megelőzni a ráncok kialakulását és hátráltatja az öregedés jeleit, mert a sejteket is az örömre és a hosszú életre emlékezteti az elmúlással szemben. Nagy tiszteletnek örvend Tibetben és Kínában is. Több kultúrában a Nagy Anya köveként tartják számon, mely a Föld szívével, így az egész Univerzum szívével is összekapcsol.
A köztudatba a szeretet és a szerelem köveként került, s a kristálygyógyászat szerint is a szív mindenféle bajára gyógyírt jelent. Segít a szeretethiányból fakadó lelki betegségségek esetén, belső békét, harmóniát, kedvességet, toleranciát ébreszt, fokozza a termékenységet és a megbocsátás ajándékát adja. Segít felfedezni és megszeretni a szépséget magunkban és másokban, ihletet ad mindenféle művészi tevékenységhez.
Ez a szelíd drágakő igazi szerelmi vallomást hordoz magában a Teremtő minden teremtménye felé, általa sokat tanulhatunk az önzetlenségről, odaadásról, a szív tiszta áldozatáról. Mert bár a vadkan támadás során Aphrodité elvesztette szerelmesét, de lelkéért az alvilágba is utánament, ahol Perszephonéval találta szembe magát, aki szintén beleszeretett az ifjúba, s nem akarta elengedni birodalmából. Vitájukat Zeusz végül úgy oldotta meg, hogy Adónisz minden év egyharmadát Aphroditéval töltötte a földön, egyharmadát Perszephonéval az alvilágban, s a fennmaradó részről ő maga rendelkezhetett. Így lett Adónisz az ősszel meghaló és tavasszal újjászülatő természet megtestesítője, aki később úgy döntött, hogy életének rámaradt részét is Aphroditéval osztja meg, hogy az öröm, a szépség és a szerelem igaz minőségei gazdagodjanak a földön.
A rózsakvarc emlékeztessen minket erre is, hogy az igaz szeretetért és szerelemért áldozott vércseppjeink, ha kihívások és küzdelmek árán is, de elnyerik méltó jutalmukat, s ezek a jutalmak nemcsak minket, de embertársainkat, sőt az egész világegyetemet gazdagítják most és örökkön örökké.